2017. szeptember 6., szerda

Mester Éva Hajnalka Mester Éva Hajnalka első éves grafikus hallgató vagyok, ez a 2016-17 évi nyári szakmai gyakorlatról készült beszámolóm. A nyári szakmai gyakorlatomat a Corrigendum Korlátolt Felelősségű Társaságnál töltöttem. Sok élményt és tapasztalatot szereztem. Lényegében ugyanazt csináltam, mint évek óta, amikor nővérem munkáját könnyítem ötleteimmel, észrevételeimmel, de mára már a grafikai programokra is kezd rálátásom lenni, és használni tudom a gyakorlatban azt a tudást, amit Szőcs Endre tanár úr óráin sajátítottam el. Gyerekkorom óta alkotói közeg vett körül, és hiába képzett szakemberek a szüleim, ennek ellenére autodidakta módon kezdtem el festeni meg rajzolni, később írni, mert tetszenek a betűk kinézetei, amiknek hatására egy magasabb szintű absztrakciós és asszociációs gondolkozás módom alakult ki, amik nagyon fontosak, ha ötleteken új dolgokon kell dolgozni. Ezt a képességemet szerettem volna orvosi kutatásokban kihasználni, amíg nem lettem beteg és nem kellett durva kezeléseket kapnom az agyamra, és nem dolgozhatom már ilyen területen, de szerencsére a kreativitáshoz szükséges része az agyamnak nem sérült, így grafikus munkákból szeretnék megélni. Egyre jobban kezdem megszeretni ezt a területet. A Corrigendum Korlátolt Felelősségű Társaság egy több évtizedes múltra visszatekintő családi vállalkozás újjáalakult formája. A megújult vállalkozás 2016. február 2-án lett bejegyezve a cégjegyzékbe. A Kft. széles megrendelői kört tud kiszolgálni magas színvonalon, Balogh Katalin által, aki egy tehetséges, képzett és fejlett vizuális érzékkel rendelkező szakember és remek barát. Akit nővérem a Szegedi Tudományegyetemen ismert meg, többek közt mind a ketten OTDK-ztak ugyanabban az évben. Röviden a Corrigendum Kft.ről A cég tevékenységi körei Főtevékenység: - nyomdai előkészítés További tevékenységi körei: - egyéb információ-technológiai szolgáltatás - M. n. s. Egyéb oktatás, ami ezt takarja „A képzés különböző formákban történhet: speciális képző intézményben, oktatási intézményben, munkahelyen vagy otthon; folytatható tanteremben, rádión, televízión, internet útján vagy levelező formában. A képzés különböző formákban történhet: speciális képző intézményben, oktatási intézményben, munkahelyen vagy otthon; folytatható tanteremben, rádión, televízión, internet útján vagy levelező formában. A gyakorlati munkám egyrészt a cég székhelyén, másrészt Vácon a vezérigazgató asszony lakásán és a saját albérletemben folyt. Mindezek mellett, a természetben is, hiszen a kiadványtervezés, mint minden grafikai munka nagyrészt szellemi munka, ami sok tervezést és kreatív, innovatív gondolkozást igényel, sok mindent le lehet papíron is vázlatozni, amit parkban, közlekedési eszközön, orvosira várás közben is lehet a rendelőben. A vezérigazgató asszony kedvenc nővérem iskolatársa volt a Szegedi Tudományegyetemen. Nővérem, Mester Kata a Budapesti Innovatív Gimnázium és Szakgimnázium lelkes és kivételes tehetségű tanulója volt, grafikus szakon. Testvérem nagyon sokat segít nekem szakmailag is és nagyon sok áldozatot hoz, értem is és másokért is. A gyakorlaton többféle grafikai és tipográfiai feladatot kaptam, amikhez magas színvonalú oktatást is, hiszen a KFT. Vezérigazgatója, Balogh Katalin grafikai programokat oktat, több elismert helyen pl. a Magyar Tudományos Akadémián ahol jelenleg Lovász László az elnök, aki régóta az egyik kedvenc matematikusom. A kiadványszerkesztő könyveket, újságokat, hirdetéseket és egyéb kiadványokat grafikai termékeket készít. Többek között betűtípusokkal, szövegekkel, képekkel dolgozik, illetve összeköttetésben áll sokféle szervezettel, szerkesztőségekkel, nyomdákkal A Corrigendum Korlátolt Felelősségű Társaság elsősorban kiadványszerkesztéssel foglalkozik, de ezek mellett kisebb grafikai munkáik is vannak. Kiadványszerkesztést többek közt: - Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek készített ahol tanulmánykötetek (Acta Humana, AARMS, Nemzet és Biztonság, Magyar Rendészet) készített. - Szent Atanáz Görög katolikus Hittudományi Főiskolának – folyóiratokat (Eastern Theological Journal, Eastern Canon Law) Nyári gyakorlatom folyamán egy kiadványterv kivitelezésében segédkeztem, sok tudást hasznosítottam Szőcs Endre tanításaiból, aki nagyon jó tanár és volt osztálytársam, aki miatta nem hagyta ott az iskolát év elején. Tehát a gyakorlatom során egy újonnan induló kiadványnak a Manna magazinnak a terveiben vettem részt, oldott baráti hangulatban, ami a kreatív munkákhoz rendkívül fontos számomra. Autokrata közegben képtelen vagyok működni a poszttraumás stressz zavarom (PTSD) miatt. A kreatív tevékenységek sokszor nagyon egyszerű dolognak tűnnek, miközben nagyon gyakran komoly agyi munka kell hozzá. Szerencsére egy nagyon kreatív helyre születtem, vagyis nem vagyok szerencsés, mert közben elég diszfunkcionális a családom, de ilyen alkotói folyamatokban világszínvonalú lökést kaptam. A Manna magazin egy testi-lelki egészséggel foglalkozó lap. Ami nehézséget okozott számomra, vagyis most is még, hogy tőlem nagyon távol állnak az ezoterikus (horoszkóp ilyesmi), természetgyógyászati dolgok. Azok, amik semmilyen tényekkel nincsenek alátámasztva, tehát bárki kitalálhat bármit, hogy az egy hatékony gyógyszer, és ha megfelelően le tudja kommunikálni, sokan bármit elhisznek mindenféle tényleges, reprezentatív vizsgálat nélkül) továbbá az ilyen nesze semmi fogd meg jól típusú üres, hatásvadász bölcs gondolatok, amiket ha végiggondol az ember, vagy evidens dolgokat ír le, túl cifrázva vagy sima baromságot. Az irodalmat, a verseket szeretem, nem arról van szó, kedvenceim többek közt Franz Kafka, Kurt Vonnegut, József Attila, Radnóti Miklós.(Továbbá problémát okozott még az is, hogy diszgráfiás vagyok, ez minden szöveg írásánál komplikációt szokott okozni, valószínűleg ennél is.) Így különösen örültem ennek, mert sokat kell még fejlődnöm abban, hogy ilyen esetben is hatékonyan jelen tudjak lenni és ne terelődjön el a gondolatom, hanem koncentráljak a munkára. Testvérem munkája során tapasztaltam, milyen sokszor kell olyan dolgot véghezvinni, ami sok szempontból idegen számunkra. Szüleim képzőművészek, anyu tipográfusként tanult, de amikor még foglalkozott vele, nem voltak számítógépek (csak a Szovjetunióban ilyen óriás gépek, amikhez alig férhetett valaki, és aki közel is került hozzájuk azok ilyen fehérköpenyes emberkék voltak) De, annak ellenére, hogy ilyen területen tanult, az Iparművészeti Főiskolán, nem nagyon tudott a felmerülő kérdéseimre válaszolni, Ennyire dinamikusan fejlődő területről van szó.

2011. november 22., kedd

Amíg még friss az élmény, összegyüjtöm, milyen lelki állapotokban milyen zenét hallgattam (és általában csak azt újra meg újra).

Amikor rájöttem mennyire überfasza vagyok, hogy túléltem azt aminek a negyedébe már bele szoktak halni:


Amikor a szegedi klinika nem akart fogadni (pedig oda tartozom, és volt beutalóm is), és a fejemben az elváltozás bármelyik pillanatban az életemet követelhette volna, de a 37 C fokos hőségben csak összevissza küldözgettek az életemmel nem nagyon törődve akkor ezt hallgattam:



Amikor nem tudtam aludni és esélyes volt, hogy másnapra meghalok ezt hallgattam:



Amikor már kaptam az agyi áttétre kezelést, de csak növekedett, akkor ezt hallgattam:


MRI-re várós zene:

2010. november 1., hétfő

Tök véletlenül 2 keresőkifejezésre, megjelent az egyik legszadistább ápolónő akivel összehozott a sors, még tavaly vidéken.
Ez felkavart, blogbejegyzést is kell írnom a sokkhatás miatt. Rám szólt, hogy ne nyöszörögjek, mert zavarom a többi beteget avval (egyszemélyes kórteremben), ugyanő rászólt egy másik betegre, hogy ne köhögjön szintén abból az okból amiért én, aki ha jól tudom meg is halt, olyan betegségben ami köhögéssel jár.
Ez a kép meg vagy 4 hónapos, ilyen jégeső volt a kórházban.
Remélem nem kell abba a kórházban többet feküdnöm, ahol elfogadott a betegeket alázó viselkedés.

2010. október 11., hétfő

Ma nincs okom panaszra, elsőre sikerült a gerincvelőmbe beadni a kemót.
Kihajtottak belőlem 4 liter vizet.
Úgy néz ki van aki segítsen.
Úgy néz ki, nem kell hazakerülnöm, ami a gyógyulásomhoz elengedhetetlen.
Nyűgös vagyok, és szétszórt, de nagyon.
Próbálok nem beszólni az egyik takarítónak, aki egyrészt a kórteremben köhög, meg tüsszent, másrészt kb. úgy takarít mintha én csinálnám.

2010. október 9., szombat

Tele van elírásokkal a blogom, de majd kijavítom, csak 10,1 méretben nehéz az élet.

vércsoport meghatározásom

Nem tudom miért poén nekem az, mikor rámkötik a vért, riadtan azt mondtani, hogy nekem B pozitív a vércsoportom.

és makacs hittel mégis mégis hinni

Fura érzés, valakiben hinni, hogy megváltozik, aki már 60 év feletti, és amióta ismerem olyan.
Nem szabad remélni, mert az csak fáj, változni úgy sem fog. Furább, mint mikor az ember egy hatalmas daganattal teli májjal kapja a kemót és érez valamit ami kellemes érzés és egyre jobban kap levegőt.
Furább, mint mikor az ember haldoklik és minden ágynemű gyűrődésben rossz arcú szenvedő arcokat lát, frusztráló képi asszociációval. Annál is furább, mint amikor egy agnosztikus ember imádkozza magában, a kemó alatt, hogy hasson, pláne ezt:  "Én Uram, Istenem, Szabadításom ereje: fedezd be fejemet a Háború Napján!".

Elkeseredett betegek láttán előtör bennem egy hiányérzet, egy olyan jó fej kórház lelkész után, mint aki az egyik kórházban van, aki egy  80%ban agnosztikus, 20 %ban ateistának is támasz. Itt csak agresszív szektások vannak, akiktől kiráz a pánik, ha meglátom őket.

nosztalgikus depresszió, jee

Nem nagyon szeretném általában leírni, hogy hol is kezeltek,meg hol is kezelnek, pedig a jelenlegi helyemmel nincsenek negatív tapasztalataim, vagyis amik vannak azok nem az osztály dolgozói miatt vannak (dohányzás a kórterem előtt, sorozatos lopások külsős emberektől, és a kaja).


Többször lepett meg ez a kórház olyan dolgokkal, ami a normális.

Most azért estem nosztalgikus depresszióba az előző elötti kórházammal kapcsolatban, mert van itt egy beteg aki annyira súlyos állapotban van, hogy nem tud figyelni arra, mennyire fedi ruha. Nem sértegeti senki. Hihetetlen.
Voltam én is ilyen rosszul, de amit kaptam, az minősíthetetlen, az intenzív osztályon, ahol egyébként nem is lehet már ruha az emberen, mint a kórházi kötényke, alázgattak, mert szemérmetlen vagyok...
Azt is felvállalta az egyik férfi ápoló, hogy segít betömni a lukat, evvel a kifejezéssel mondta, mikor én ott feküdtem, egy friss kb. 30 cm-es vágással a hasamon, annak tudatában, hogy rosszindulatú daganatom van amit akkoriban tudtam meg, és egy életmentő műtét után. Életveszélyes állapotban voltam akkor is, és fájdalmaim voltak, de az ápolóknak (vagyis 2 főnek) az én erkölcsi vezetésem volt a legfontosabb, amit kemény sértegetések formájában ejtettek meg. A haematológián is hónapokig hallgathattam, hogy mikor életveszélyes állapotban feküdtem, akkor mennyire szemérmetlen voltam, de amikor a fejemhez vágták, valahogy kifelejtették azt, hogy fájdalmaim voltak és hogy élet-halál között voltam.

Nosztalgikus depresszió -vége-

2010. október 8., péntek

Tőmondatokban.

Este hoztak egy súlyos beteget mellém, myelomás. Másik szobába kerültem, mint eddig, lehet büntiből, mert nyűgös voltam. hehe

Voltam a kékgolyóba, megbeszélni a sugarazásomat.
Hétfőn lesz a gerincvelőmbe a szúrkálás.
Tavaly ilyenkor még volt lépem.
Ma nem kaptam ebédet.
Jelenleg megy belém a bikarbonátos infúzió.
Nem EU-szabvány a fejem.
Bűzlik a párnám.
Megkaptam a 4. kanülömet, nem fájt.
Nem lett PTX-em.
Megint elszédültem.
Faithlesst raktam az mp3 lejátszómra a Prodigy helyett véletlenül. Morphine-t, Branduardi-t,  Depeche Mode-t meg RHCP-t hallgatok, direkt The Cure-t fogok.

...upszájdididögejn

2010. október 4., hétfő

tdk :D

Érdekes tanulmány lehetne abból, hogy egy kórházban mennyivel nő a túlélési esélye egy olyan embernek, akinek támogatóak a szülei és a családja is, emiatt hatékonyabban áll ki magért.
Nekem majdnem az életembe került, mikor még tavaly nem vették komolyan a panaszaimat, és üres hisztinek tartották a sokkos állapotomat és rám kiabálva megfélemlítve próbálták elérni, hogy egyek meg menjek 40 fokos lázzal zuhanyozni amikor feküdni is fáradt voltam. (össze is estem)

2010. szeptember 18., szombat

de tenyleg, borzaszto hogy emberek csak ilyen szelsoseges kategoriakban gondolkozna, "hermetikusan elzarni" bakker..., mikor az van, hogy eleg lenne csak ha nem megy be rakbetegekhez...

...szerintem is

hát igen, most azon kell paráznom, hogy egy (ex?)egészségügyi dolgozótól ne kapjak el semmit, akinek a családja beteg volt, megfázva is jöttek ide. Mikor a gyerek tüsszentett egy nagyot, az anyja csak azt mondta krákogott egy picit. Az külön érdekes, hogy kezet se nagyon mos, és visszatérően emleget egy esetet, amikor ki kellett cserélnie  a gumikesztyűjét, amivel steril dolgot fogdosott amit egy emberbe vezettek majd be, hogy ez mekkora túlzás már. o_O


ez a fogalmazzunk, drasztikusan és nem megfoghatóan dolog is hungarikum lehet?


a végén szepszisem lett szakemberek szerint miatta, az aranyeres problémái kezelése közben a gumikesztyűs dobozba nyúlkáltak, kézmosás nélkül.

Má megint mit kapok

Unom a kórházat bármilyen hihetetlen, az egyik beteg folyamatosan köhög, mivel otthon meg volt fázva neki mindenki de ő ilyenekkel nem nagyon foglalkozik. Remélem nem kapok el semmit. Másik parám, hogy hiába vagyok 90%-os rokkant, lehet semmilyen juttatást nem kapok, és dolgozni se fogok tudni. Milesz  jaj milesz.

2010. szeptember 16., csütörtök

Gerincferdülésem van, azért is nehezebb a lumbálpunkció. Meg a likvórba adni a kemót.
Retteg tőlem az orvosom, egy másik orvos elmondása szerint, mert a hátamra híztam és így nehéz lumbálni. A rettegés kölcsönös, mivel még a múltkori helye is fáj.

2010. szeptember 15., szerda

Biblia terroristák

Találtak egy halottat egy kocsiban a kórház parkolójában, ez annyira meghatott, hogy írok is ide gyorsan, mondjuk nem erről hanem az időnként felbukkanó Jézus Szeretetések.
Nem elég határozottan mondtam nemet nekik, ezért azt hitték vicces nekem amit művelnek.
Agresszíven imádkoztatni akartatattak. Volt egy szent szellemes néni is aki Békésszentandrásra akart vinni, hogy ott kiűzik belőlem a betegséget. Elég 'egyértelműen' elküldtem, mivel a lakásomba nyomult be, hajnali 9 órakor. De, ha ő nincs lehet nem megyek el neurológushoz, és nem merül fel az, hogy én felhívjam a PET CT-seket, hogy az agyamat is nézzék át.
Aztán DLBCL- CNS? lettem, mivel mintát nem lehet venni, aztán a kezelésre való reagálásomtól függően kaptam meg a DLBCL CNS illetve agyi DLBCL diagnózist, kérdőjel nélkül.
Ma megint lesz gerincvelőbe kemó, azt kihagynám ha lehetne, de jobb ha megkapom.

"dögöljenek a kis büdösek"
Dr. Mikala Gábor,aki egy nagyon jó ember, és nagyon jó orvos.

2010. augusztus 31., kedd

Lehet egyszer összegyüjtöm, milyen elméleteket hallottam arra nézve, valaki miért is lesz beteg, és milyen morális vagy egyéb értékrendszert követve gondolják a gyógyulást esélyesebbnek sokan.
Nekem is vannak elméleteim, de az az intimszférám részében van, csak akkor írom le ha bekávézom.
Bár nem kávézom amióta beteg lettem.

2010. augusztus 25., szerda

Mikor másodjára próbálták a gerincvelőmbe betalálni a kemót egy hangyát néztem (akit nem ismertem fel névszerint), arra gondoltam neki nagyobb szívás, mert mikor kimegy a doki valószínűleg eltapossa mivel a nyomvonalban mászkált. Aztán arra gondoltam mégse fog meghalni, mivel megmentem, mint hangyajogi aktivista ezt kötelességem is megtenni. De annyira fájt a beavatkozás és visszakísértek az ágyamba ketten is, hogy nem léptem fel erélyesen, mint ahogy egy exAmnesty Internationalosnak illenék.
Blikkben főcímen lesz: A hálátlan rokon avagy Megtagadta a segítségnyújtást a lány, akit hangyák neveltek  fel

2010. augusztus 18., szerda

Metotrexát én így szeretlek

Pár napja elájultam, tegnap vért kaptam és szemorvosnál voltam mert kiszáradt a szemem (aki nem talált semmit, még a régebbi foltomat sem , juhuj :) ) trombocitát 2 egységet kaptam, néhány ízt furán érzek, a neutrofil granulocitám 0,7 alá ment (neutropénia). Egész nyaramat (is) a kórházban kell töltsem.
A takarítónő az agitáltságával az agyamra megy, túl kicsi a 10,1-es kijelző tesóim 13-ig alszanak. Futni még mindig nem tudom, hogy hogyan kell. kiesett a tudatomból az a mozgássorozat :(

2010. augusztus 14., szombat

poolozott trombocita
Kaptam trombocitát, szerintem nagyon gusztustalan. Poolozott, így még undorítóbb.Még jó, hogy véradó voltam amikor még nem voltam beteg.

Pár napja 12-es volt a trombocitám . Ma 43 volt, ha jól emlékszem, remélem, hogy a daganatomra is hasonló pusztító hatással van a kemó.
Számot vetek, kb mennyi kezelést kaptam.
De csak nagyságrendileg fogom tudni betájolni kábé miből mennyi is volt.


Valószínűleg vérvételem volt a legtöbb mondjuk volt 100-200 október óta. (naponta többször is volt sokszor)
Vért kaptam vagy 8-egységet amiről tudok, meg a műtőben pótolták a 2,5 liter vérveszteségemet.
Limbálpunkcióm volt 4 ebből 3 szor kemót is kaptam a gerincvelőmbe, egyszer meg 4-6 szor is megszúrkáltak, sikertelenül.Beöntésem 3 volt vagy 4, a vastagbéltükrözés miatt, gyomortükrözésem is volt, mindezek 39,4 fokos lázzal. Albumint is kaptam, nem tudom mennyit.Ionpótlásra is kaptam egy csomó infúziót, ezt tippelni se tudom mennyi lehetett. Antibiotikumot is kaptam rendesen szepszis alatt pláne. Tályog leszívásom is volt, UH vezérléssel egyszer, meg egyszer valami savót szívtak le, ugyanúgy ilyen hatalmas tűvel. PET CT-m 1 volt, agyi MRI-m 2 és egy MRS vizsgálat. Hasi MRI-m is volt 1 vagy 2. Foghúzásom 1 volt, ami után ömlött a genny, mivel az otthoni fogorvosom nem nagyon ad a higiniéra és szabad kézzel rakta be a gyökérkezelésre a tömést, RTG nélkül, ez a fogorvos két beteg között az öblítős poharat se cseréli ki. Lépkivételem egy volt, egy 30-40cm-es vágással, alacsony trombocita szint mellett. (Sokkos állapotomat szimulálásnak és túlreagálásnak vették az egyik vidéki fertőző osztályon, az egyik nővér folyamatosan bántalmazott és alázgatott verbálisan).
Jamshidi biopsziám (csontvelő biopszia) 2 volt.
Injekcióm (neupogén, clexán), kb 150-200 db volt. Ja meg heparinos izét kismilliót kaptam, hogy a kanül vagy a branül ne száradjon be.

2010. augusztus 12., csütörtök

Betegek nagyrésze, természetesnek veszi, hogy az ember 21 óra után már ne zörögjön és világítson, de 7 óra körül már elkezd hangosan tevékenykedni, semmibe véve azokat akik még alszanak. Engem most  a kint dohányzók valamelyike keltett a torokfájlalós füstjével.
Nem szép dolog betegen viccelődni, de most ezt leírom. A legkövérebb szobatársam, aki reggel félóránként este óránként mászik bele derékig a hütőbe valami kaját keresve, panaszkodik folyton, hogy nincs étvágya, miközben egésznap eszik és az én kajámat is mindig elkunyerálja. Tegnap egy kenyért majszolva magyarázta az orvosnak, hogy egyáltalán nincs étvágya és az étel se esik neki úgy, mint kéne.

az a kék, az ilyen ragacs 


Legfurcsább dolog számomra amúgy az, hogy ritka az a beteg aki a hosszabb bentartózkodása ideéig hoz magával valamit amivel lekötné magát. Könyvet nagyon kevesen hoznak.

2010. augusztus 10., kedd

Ma voltam lent a Tűzmadár Alapítványnál, holnap is megyek, ha nem kapok semmit. (vért, infúziót, ilyesmit).
19-én jöttem be, azóta egyszer voltam kint mikor a SOTE neurológiai klinikájára mentem, MRS-re.

Kiszedik majd a kanülömet, amit nem is bánok, mindig vissza kell járni vele és vigyázni is kell rá.

Fura, hogy megint van hajam.
Nem hagy nyugodni, egyre csak, az, hogyha komolyan vettek volna az elején (bár már akkor is 4b stádiumban voltam), akkor most ez a dolog most nem lenne.
Mivel szövettan nincs, ezért csak amiatt gondolják, hogy limfóma van az agyamban mert az az alapbetegségem.
Nem hagy nyugodni, hogyha a fertözőn, ahol vírusos megbetegedésre gondoltak, számított volna az életem, akkor most nem lenne ez a bajom.
Nagyon jól kezelhető, sőt gyógyítható a bajom, de mivel az agyamba került valószínüleg, így kicsit más a felállás.

Orvosaim, vizitkor, négyszemközt egyetértésüket fejezik ki az irányba, hogy orvosi mulasztás történt velem kapcsolatban, mivel többen töbször mondták, hogy ne emésszem magam olyanon, hogy ki mit rontott el és előre nézzek ne pedig hátra, hiába másképp alakult volna minden.

Arról  nem is beszélve, mikor az egyik német eredetű nevű nővér megfélemlítve próbált engem erőre serkenteni, mivel szerinte megjátszom magam és csak dacból nem eszem.
Azt meg két helyen is tapasztaltam, hogy mikor sokkos állapotban nyöszörögtem (szerintük túlreagált lázas állapot volt, mivel én egy gyenge erőtlen szervezet vagyok) rámszóltak, hogy ne hangoskodjak mert zavarom a többi beteget. Ez után nem sokkal, a műtőben voltam, 2,5 liter vérrel a hasüregemben, Anyu várt kint akinek mondták, lehet többet nem jövök ki onnan. Másik eset az volt mikor volt pofám zavarni (egyszemélyes izolációs szobában) a többi beteget a nyöszörgésemmel, az volt mikor a májam a daganat miatt a köldökömig ért ödémás voltam és alig kaptam levegőt, kértem, hozzon nekem vizet, mivel alig volt energiám, mondta ő nem hoz, menjek oda magam, éjjelre többször kikapcsolták a nővérhívót, nappalra nem merték, mert akkor voltak ott orvosok.

2010. augusztus 8., vasárnap

2010. július 14., szerda

Sebesség!!

Ilyen tempóban ment az Metotrexát. Jó az nekem. Szép sárga és szerintem olyan a hatása mint egy kisebb horrortrip.



Nincs kedvem írni, unom a centrális kanülömet.

2010. július 8., csütörtök

Aplázia a mindennapokban

Annyira lement a neutrofil granulocitám, hogy az internet is elment tőle.
30milliós NE-s Neupogént használok, zöld a vége, a na rohanok túraboltba valamiért, meg a 6. kerületben van a neupogénem. De legalább szabadlábon vagyok, igaz csak feltételesen.

2010. július 5., hétfő

Van valami nyomasztó hangulata (nahát), a kórtermeknek, amit én ösztönösen próbálok felülírni mindenféle plüss hűtőmágnes pókokkal. Lehet saját ágyneműt is behozni, én szerintem hozok még ha véres... is lehet, kellemesebbek számomra a színes dolgok.A különféle kórházak neveit olvasni a takarómon már unom, az egyen kék tintát is.

Kilátásom




Remélem nem sértek meg államtitkokat vagy hasonlókat, ha bemutatom mi lett volna az ebéd (ha ennék sertés, vagy marhahúst), meg ha innék adalék dús üdítőket. Hát a kaja nem olyan finom, mint otthon, hát de nem is Anyu csinálja itt.
Nem mehetek ki a kórházból mert csökkenőben vannak még a neutrofiljeim. Kapok ma majd neupogént. Szobatársaim hazamentek mind, hátha majd így, hogy nincs olyan társaság kiolvasom majd a könyvemet .
Hoztam festenivalót is, egy kis Moleskine füzetecske, jó az nekem.
Most azon aggódom, hogy mi van, ha daganatos őssejteim vannak, amik nem osztódnak épp ezért nem hat rájuk a kemó, na meg azon, hogy az agyamba tuti ez a limfómagyerek van-e. 16-án lesz MRI. ajajajaj

2010. július 2., péntek

Tücsök! Tücsök! éjszakánk, erdelyében...

Egy tücsök mondja a magáét estéként, így most is. Eléggé idegesítő.
Mindenki kidölt  szobatársaim közül, egyedül én nem szedek altató hatású gyógyszert közülünk. Na meg a tücsök.

Teljesen családias lett köztünk a hangulat, jó társaságot fogtam most ki. Az egyik emberke mondjuk elég kétségbeesett, mindig arról beszél, hogy az ő betegségét nem lehet meggyógyítani, és az ugyanabban szenvedő szomszédjának is mondogatja, miközben az orvos szerint várható teljes gyógyulás.Én nem tudom várható-e nálam ilyesmi, és nem is érdekel amitől a legjobban tartottam, hogy a liquor-térbe adott ill. a vér-agy gátat passzáló kemótól majd elkezdem szeretni a múlatós zenét. Így félve kerestem rá egy ilyenre a youtuben, de szerencsére nem tetszett, bár a családom és a barátaim megnyugtattak, hogy ugyanúgy fognak szeretni, elfogadnak majd a másságommal együtt. Ezt a kérdést, természetesen az egyik haematológusnak is feltettem, namégcsakjóhogy. A likvórba menős kemó az olyan, hogy a gerincvelőmbe szúrva tűvel bejutattják a citót, nekem most széken ülve csinálták úgy volt a fejembe ültetnek egy tökmenő izét, ami az agyvizes részembe ér, és onnan akarták a Szent rituximabot bejutattni, de negatív lett a flow citometriám ezért ez kimaradt. A vér-agy gátat passzáló kemó az simán megy a vérembe, és közben együtt meg egy csomó más dolog is, hogy a vesémet ne terhelje a cucc annyira, és a ph-mat mindig ellenőrizni kell, lúgosnak kell lennie, nincs mese.

Tök jó helyen vagyok kórházban, a fű zöld az ég kék a harkályok fejecskéje piros, tesóm egy harkályt akar beidomítani, hogy majd az megcsinálja nekem az agybiopsziámat. Anyu olvasni tanította Kormikutyát a Zengő ABC-ből, erről jut eszembe, hogy itt a RTG várójában a Zengő ABC van kirakva a falra, majd ha megint PTX gyanúval röntgeneznek majd jól lefotózom.

Lesz MRI-m, amittől félek, remélem, hogy reagáltam erre a cuccra.

A mi lesz ha esetleg jellegű kérdéseimmel az orvosaim agyára megyek szépen itt is, pedig azt meg se kérdeztem, hogyha esetleg a meg nem született ikertesóm van az agyamban, akkor az ő őssejteit lehet-e majd használni nálam.


Szegény, fájó lelkem visszasír a múltba, mikor  még a hematológusokkal kapcsolatban csak annyi észrevételem volt, hogy valószínűleg vámpírok.

Mindig észrevetelezik a sok cuccot az ágyamban és unhigiénikusnak tartják Pigment Bitument Ignácot, a vizilovamat, a krokodillomat a macimat és a hóemberkémet, pedig rendre lefújom őket fertőtlenítővel.Nem tudom mi lesz velem a steril szobában plüss nélkül. :(


Hétfőn kimehetek egy jó hétre, ha nem leszek apláziás. A szám még nem sebesedett ki.




Az egyetemen utoljára pont vérrel dolgoztunk, a sajátunkat is lehetett nézni, én meg az enyémnél nem láttam semmit a mikroszkópban a vörösvértesteket se, nem tudom ez összefüggésben lehetett-e a bajommal.
Mondjuk elég bénán csináltam a kenetet, csak szőröket láttam.
Megmagyarázhatatlan okokból a Pásztorok, pásztorok Betlehembét hallgatom, délután meg a Mennyből az angyalt énekeltem.

Röviden így vagyok:

"Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Ma ontják véremet.."
Pilinszky János

2010. június 29., kedd

fráász

Többszörös Irma túlélő vagyok. De ma nappal volt ő a nővér és a másik oldalon.
Cartman nagyi már nincs a szobámban, most máshol eszik gyorsan egy pogácsát ha 22 -es a cukra, nehogy leessen neki, csak mert bevett egy cukorbetegségre való gyógyszert.

Kapok valami bigyót a polineuropátiámra, amitől  néha beáll az agyam.
Irma szerint pótcselekvés az, ha egy vesét terhelő szer használata alatt sok vizet iszom, és ártani akarok önmagamnak, ezért pszichológusra van szükségem, mert 2,5 liter víz bőven elég egy nap. Szerinte a vesét is és a laphámsejteket is terheli a sok folyadék. Ámen.

Fura a kaja, némelyik felkeltette bennem azt a gyanút, hogy a lépemet újrahasználták.
Szobatársaimat hihetetlen mód leköti az időjárás jelentés, kórházi szobában nem tudom mennyire van jelentősége az ilyesminek.
Dohányoznak az ablak alatt, kemóról lelógva is. Komolyan hungarikum ez a nem figyelünk egymásra, még ha súlyos beteg is.
A centrális kanülömet még nem mozogtam ki, és jobb mint amikor a kézben van, mert szabad a kezem és nem szurkálnak állandóan.
Az egy négyzetméterre jutó hematológusok száma megnyugtatólag hat az elmémre.

2010. május 14., péntek

kettesizóóó

Látszik, hogy csak pár órára kerültem vissza , tök rend van.
A macim meg elfáradt.

Mellé ment citosztatikum

2-3 hónapja volt, de még mindig érzékeny és a helye is megvan.

lakásom

Amióta kiköltöztem onnan, már rendelő lett mivel nekem már úgy sincs szükségem rá. Egy hónapig kb. ennyit láttam a világból és az volt az érdekesség az életemben, ha éppen levittek a sebészetre vagy tályogot leszivatni vagy RTG-re vagy ilyesmi.3 adó volt a tv-n, ott szoktam rá a Kárpát expressz c. műsorra, amiből azóta kijöttem.

2010. március 30., kedd

Nővéri kiégés

Miután azt mondták novemberben, hogy megjátszom csak hogy rosszul vagyok (40 feletti hőmérséklettel), és emiatt majdnem meghaltam, kezd nagyon elegem lenni abból amit néhány nővér művel.
Unom, hogy a leghisztisebb vagy legkiégettebb ápoló szól be folyton a betegeknek, akik épp nem érzik jól magukat. Nemrég egy nénit szólt le, hogy miért kell nyöszörögni, akit épp vittek át a Hospice osztályra, aki azóta meg is halt.

2010. február 22., hétfő